Felszíni vizekben a deutérium koncentrációja több mint 16 mM (150 ppm), az élő szervezetekben 10 mM fölötti (HDO formában és molekulákba épülve). Mágneses rezonancia vizsgálatokkal kimutatható, hogy a deutérium jelenléte a molekula távolabbi pontjaira is kihat és jelentősen befolyásolja a molekulák viselkedését kémiai reakciókban. Egyes enzimek nem ismerik fel szubsztrátjukat, ha a hidrogént deutériumra cseréljük ki. 1990-ben indultak azok a vizsgálatok, melyek a deutérium-megvonás biológiai hatásait kutatják. A kísérletek során arra a kérdésre kerestük a választ, hogy milyen szerepet tölt be a deutérium az élettani folyamatok szabályozásában.

Számos független kísérleti rendszerben nyert igazolást, hogy a csökkentett deutériumtartalmú víznek (Dd-víz, DDW) nincs toxikus hatása. In vitro szövettenyészetben kimutattuk, hogy a sejtek osztódása függ a tápoldat deutériumtartalmától. A csökkentett deutériumtartalmú víz fogyasztása lelassította, leállította vagy visszafordította a tumorok növekedését humán eredetu tumorral transzplantált immunszupresszált egerekben.

Molekuláris biológiai vizsgálatok szerint a D-megvonás (20 ppm) gátolta a COX-2 gén expresszióját myometriális egészséges sejtvonalon, a 20 és 60 ppm D koncentráció gátolta COX-2 gén expresszióját HT-29 colon tumoros sejtvonal esetében. További kísérletekben vizsgáltuk, hogy a Dd-víz befolyásolja-e kémiai karcinogénnel kezelt állatokban a c-myc, Ha-ras és p53 gének expresszióját. Az eredmények szerint a deutérium koncentráció változtatásával befolyásolni tudjuk a tumor kialakulásban szerepet játszó gének expresszióját.

A közelmúltban összefoglaló értékelés készült arról az emlőtumoros betegcsoportról, amely a konvencionális kezelések (műtét, kemoterápia, sugárkezelés) mellett a csökkentett deutérium-tartalmú készítményt fogyasztotta 1992 és 2003 között. A jelentés 122 beteg sorsát követte nyomon. 74 betegnél (esetenként többéves tumormentes állapot után) már távoli áttétek voltak jelen (csont, máj, tüdő, agy), mielőtt fogyasztani kezdték a készítményt.  48 beteg a műtétet követően, tumormentes állapotban egészítette ki a kezelését a Dd-víz fogyasztásával. Az adatok szerint az első csoportban négyszer annyian voltak életben két évvel az áttét megjelenése után, mint a csak konvencionális kezelésben részesült betegek. Ezzel párhuzamosan a tumormentes betegeknél a felére csökkent az 5 éven belül visszaesők száma. A retrospektív vizsgálat eredményei egyéb tumorfajták (pl. tüdő, prosztata, vese, vastagbél) esetében is azt mutatták, hogy a konvencionális kezeléssel elérhető eredményeket (medián túlélés, progressziómentes időtartam, stb.) duplázni, esetenként akár 3-4-szerezni lehet a deutérium depletio integrálásával a jelenlegi kezelések rendszerébe. A daganatos betegek gyógyulási arányát mai tudásunk szerint már 2-3 éven belül jelentősen meg lehetne növelni, ha a konvencionális kezeléssel remisszióba hozott betegek kezelése kiegészülne a deutérium depletiós terápiával. A betegeknek először 6-8 hónapig kellene helyettesíteni normál folyadékbevitelüket a Dd-vízzel, majd 2-3 hónapos szünet után 2-4 hónapig újabb kúrát tartani, és ezt  3-4 éven keresztül ismételni. Műtétet megelőzően a Dd-vízzel történő, 2-4 hétig tartó előkezelés jelentősen javíthatja a daganatok operabilitását, ezt erősíti meg a csökkentett deutérium-tartalmú állatgyógyszer alkalmazásának többéves tapasztalata is. A deutérium-megvonás alkalmazása különösen sikeres lehet sugárkezeléssel kombinálva.  A világ fejlett országai bár jelentős anyagi erőket fordítanak a gyógyításra és megelőzésre, sem a megelőzés, sem a daganatterápia frontján nem történt érdemi előrelépés az elmúlt évtizedekben. A WHO prognózisa szerint 2020-ra az évente diagnosztizált új daganatos betegek száma a jelenlegi 10 millióról 15.7 millióra, a daganatos halálozás a jelenlegi 6 millióról 10 millióra emelkedhet. A Dd-víz bevonása a megelőzésbe jelentősen módosíthatja a mostani kilátásokat. A Dd-víz fogyasztásával nem elsősorban a szervezetben folyamatosan keletkező rosszindulatúvá váló sejtek keletkezését lehet megakadályozni, hanem az esetenként már évek óta jelenlévő, de tünetet még nem adó, képalkotókkal ki nem mutatható, de genetikailag már rosszindulatú sejtcsoportokat lehet elpusztítani. Az eljárás megelőző szerepét számos kísérlet és klinikai megfigyelés támasztja alá. Miután a Dd-víz alkalmazása regressziót idéz elő makroszkóposan kimutatható tumoroknál, okkal feltételezhető, hogy a kimutathatósági szint alatt lévő tumorkezdeményekre is hat. Ezt támasztja alá, hogy remisszióban lévő, de magas tumormarker értéket mutató betegeknél a Dd-víz fogyasztása után csökkent tumormarker értéke, ill. pl. emlőtumoros betegeknél csökkent a relapsusok száma.  A deutérium-megvonás COX-2 génre gyakorolt gátló hatása szintén igazolja a prevencióban betöltött szerepét, hiszen a kemoprevenció elsődleges célpontja napjainkban a COX-2 gén.

Az eljárás preventív hatását hosszú távú állatkísérletben vizsgálva 48 egeret kezeltünk olyan kémiai rákkeltő ágenssel (DMBC), melynek hatására fél éven belül megjelennek a daganatok, és ezzel párhuzamosan megindul az állatok elhullása. A daganat indukcióját követően az állatokat két, 24-24 egyedet tartalmazó csoportra osztottuk, az egyik csoportot normál (kontroll csoport), a másikat Dd-vízzel (kezelt csoport) kezdtük itatni. A 2. ábrából kitűnik, hogy a kontroll csoportban az állatok elhullása az első félévet követően folyamatos volt, az állatok 75%-a (18 állat) 270 napon belül elpusztult az indukció nyomán spontán megjelenő tüdő-, vese-, májdaganatban, ill. leukémiában. Ezzel szemben a kezelt csoportban a kezelést követő 150 és 330 nap között csak 2 állat hullott el (8%), és a kísérlet lezárásáig (370 nap) is csak 12 állat pusztult el daganatos betegség miatt. A kezelt csoportban jelentősebb elhullás több mint 200 nappal később következett be, mint a kontroll csoportban, ami emberre vetítve azt jelentheti, hogy 15-20 évvel lehet késleltetni a daganatok megjelenését a csökkentett deutérium-tartalmú víz alkalmazásával. A Preventa^® csökkentett deutérium-tartalmú ivóvíz széleskörű alkalmazása révén a prevenciót ki lehetne terjeszteni valamennyi tumorfajtára, és így az nem korlátozódna arra a néhány tumortípusra, amelyek esetében a szűrésre egyáltalán lehetőség van (méhnyak, emlő, tüdő, vastagbél, prosztata). A mai prevenciós gyakorlat, stratégia nagy kihívása, hogy a viszonylag olcsó szűrést költséges terápia követi, ami pl. prosztatatumor esetében nem is indokolt mindenkinél, akinél emelkedett PSA értéket találnak. A deutérium depletio integrálásával az olcsó szűrést egy relatíve olcsó terápia követhetné, amely kiterjeszthető lenne valamennyi kiszűrt betegre, és 2-3 éven belül a daganatos halálozás akár 20-30%-os csökkenése is elérhető lenne.

A Dd-víz al­kal­ma­zá­sa új te­rá­pi­ás le­he­tő­sé­get kí­nál a kli­ni­ku­sok szá­má­ra – a már meg­lé­vő tumorellenes ke­ze­lé­sek mel­lett, azo­kat ki­egé­szít­ve – a da­ga­na­tos meg­be­te­ge­dé­sek ha­té­ko­nyabb ke­ze­lé­sé­re, az eljárás jelentős sze­re­pet tölthet be a meg­elő­zés­ben is.

(Dr. Somlyai et al, www.hyd.hu)

Megosztás

Link: